Ismerd meg jobban a terméket!
A Stratheden lepárló Fife megye Auchtermuchty nevű falujában működött, hivatalosan 1829-től 1926-ig. A főzde mindvégig egy valódi malátázó, sörfőző és lepárló dinasztia, a Bonthrone család kezében volt. A család ősei már az 1600-as évektől sörfőzéssel foglalkoztak. A lepárlót magát Alexander Bonthrone alapította és ő is vezette egészen az 1890-es haláláig, így ő lett Skócia egyik legöregebb lepárlómestere. A malátaszárításhoz, valamint a cefréző kád- és a rézüst melegítéshez használt tőzeget a zord északi szigetcsoportról, Orkney-ról hozták. Az Orkney tőzegnek kifejezetten sós-gyógyszeres jegyei voltak a le nem bomlott hínároknak, tengeri moszatoknak köszönhetően. Az ital karakterét nagyban meghatározta a közeli Eden-forrás kristálytiszta, egészen könnyű, földes, kissé sós vize. Bár a 19. század elején a whiskyt általában még nem érlelték, a 20. század eleji feljegyzésekből kiderül, hogy a Stratheden híres whiskyjének erősen sherry befolyásolt karaktere volt. A lepárló raktárépületei még ma is állnak, a Stratheden címkéjének színét a raktárajtó megkopott festéke alapján választották ki.
Habár egy időben a füst határozta meg a Stratheden stílusát, az újraalkotott ital a lepárlóbezárás körüli karaktert igyekszik replikázni, így a Stratheden személyében egy gazdag, gyümölcsösen édes whisky született. Földrajzilag inkább a Lowlandhez tartozott, aromáiban sokkalta inkább egy robosztusabb speyside-ira emlékeztet. Ha többet meg akarsz tudni a Stratheden történetéről, akkor kattints IDE!
A Lost Distillery összes kiadása egyedi, a címkén feltüntetésre kerül az adott eresztés száma és a palack száma.
Ezt a blended malt whiskyt 12-15 év közötti érlelésekből alkotják.
The Lost Distillery Story
A 20. században majdnem 100 lepárló zárt be vagy pusztult el Skóciában. Ez a szám majdnem a fele a valaha (hivatalosan) létezett összes skót lepárlónak. A világgazdasági válság, a túltermelés, a világháborúk, a szesztilalom mind hozzájárultak ahhoz, hogy ilyen sok főzde zárt be. Ennek eredményeképpen számos különleges és igen tiszteletreméltó lepárló veszett el a világ számára.
Egészen mostanáig.
Egy szakértői csapat ugyanis arra vállalkozott, hogy újjáéleszti ezeket a valaha volt whiskyket. Ezekből az italokból azonban nem maradt fenn egy palack sem, amely mintául szolgálhatna, ezért az újraalkotáskor különleges eszközökhöz kellett nyúlniuk: korabeli feljegyzésekhez.
A Michael Moss professzor (Glasgowi Egyetem) vezetésével egy levéltárosi csapat gyűjti és vizsgálja azokat a korabeli írásos anyagokat (lepárlói feljegyzések, adatok, korabeli újságcikkek, utazók beszámolói stb.), amelyekben említik a lepárlót és whiskyjét. Ezek alapján próbálják meg reprodukálni azt a karaktert, amilyen az adott whisky az utolsó lepárlásokkor lehetett.
Ennek során 10 fő szempontot vesznek figyelembe:
- utolsó lepárlás dátuma (milyen technikai háttér állt akkor rendelkezésre)
- elhelyezkedés (melyik régió, melye voltak a szomszédos főzdék)
- vízforrás (lágy vagy kemény víz, milyen ásványi összetevőkkel)
- árpa fajtája
- élesztő
- tőzeg
- cefréző kád
- erjesztő kád
- lepárló berendezés
- hordó.
Ezek alapján már egy viszonylag jó képet kapnak a főzdében készülő whisky egykori stílusáról. Ekkor a Lost Distillery whisky készítői is áttanulmányozzák az eredményeket, és megpróbálják elhelyezni az italt egy aromaskálán: tőzeges – virágos – gyümölcsös – gabonás – boros – fás - kénes.
A folyamat harmadik része a legizgalmasabb és talán a legnehezebb. Ekkor ugyanis a kutató-levéltáros (Archivists) és a whisky készítő (Whisky Makers) csapat összeül, és egy ún. aromapanel segítségével megvitatják az újjászületésre váró whisky karakterét. Különböző lepárlók single maltjaiból állítanak össze több féle mintát, és végül azt választják ki, amelyik a team minden tagja számára azt adja, amit a meglévő információk alapján vizionált. Időigényes és sok tapasztalatot igénylő munka ez, amely csak akkor ér véget, ha mindenki elégedett az eredménnyel. Így születik meg egy elfeledett whisky jelenkori interpretációja.
A Lost Distillery logóját az ősi kelta jelkép, a Triskele ihlette, amely a reinkarnációt (visszatérést) jelképezi. Értelmezésük szerint ebben a szimbólumban a whisky készítés legfontosabb összetevői fellelhetők: a hordó, a víz és az árpa.
Az egyes whiskyk háromféle verzióban készülnek: a Classic-ot 12-15 éves, az Archivist-et 15-20 éves, a Vintage-t pedig 25-30 éves érlelésekből alkotják meg.
Ahogy régen sem használtak színezéket (karamellt) és nem alkalmaztak hűtve szűrést, úgy a Lost Distillery palackozások is mindezt nélkülözik.
| Illat | Vanília, almabefőtt, ananász (nem édes). Kissé szégyenlős, van benne valami a régi papírok illatából is, lime héj, friss jegyek. |
| Íz | Nagyon fűszeres, telt, izgalmas: bors és só, gyömbér és menta, egészen olajos hatás. |
| Lecsengés | Közepesen hosszú, kifejezetten melengető finis. Vanília, gyengéd gyümölcsök, régi stílusú kemény cukor természetese gyümölcs ízzel: alma és narancs. Van némi tengerparti beütése, füst és hamu is jelen van. |
| Palackozó | CRUCIAL DRINKS |
| Brand | Lost Distillery |
| Italkategória | Skót Blended Malt Whisky |
| Régió | Skócia |
| Ürtartalom | 0,7 L |
| Alkoholtartalom | 43 % |
Vélemények
5 értékelés
Írd meg a véleményedet!
2020. 05. 15.
-
Varga Bence
Érdekes és különleges whisky ezért az árért. A palackból szagolva teljesen boros hatása van az illatnak, de megízlelve tényleg szuper fuszeresség jön elo, a háttérben pedig ott bujkál valami kellemes füst. Nagyon jó!
2020. 04. 17.
-
Csapó Zsolt
Nagyon ízlett, de engem jobban emlékeztetett a hagyományosabb malt blendekre. Én islay fan vagyok, minél füstösebb, annál jobb. Ha lehetne 4,5 adnék.
2020. 02. 27.
-
Horák Máté
Régi papírok illata :) Nagyon itatja magát, vigyázni kell vele, nehogy túl gyorsan elfogyjon. Könnyen fogyasztható, kellemes ital, második amit próbálok a Lost Distillerytol, de muszáj lesz folytatni a sort.
2017. 04. 10.
-
Hódi András
2016. 12. 29.
-
Csecskedy Zoltán
Kapcsolódó termékek
